2016. november 28., hétfő

Part 50. Naughty Kids

Odasétáltam Davidékhez, akiken már eléggé látszott a hold hatása, így nem egy átlagos baráti beszélgetésre számítottam.
-Hogy vagytok?-kérdeztem nyugodtan.
-Szerinted? Össze vagyok zárva a pasiddal aki nemrég megölt, ráadásul jön a korcs falkája is.-mondta morogva David, majd aranyan kezdett el csillogni a szeme.
-Öhm, oksi.-nevettem fel, majd inkább magukra hagytam őket.
-Aria, segítesz?-kérdezte Theo, a láncokkal a kezében. Ők ketten kimentek leláncolni Tracyéket, mi pedig Ana kivételével bementünk a nappaliba. Ana elvállalta, hogy lenn marad a fiúkkal és őrzi őket. Beszélgetni kezdtünk, de amikor Theo és Aria bejöttek, nagyjából mindenki elhalkult. Eléggé nyomottá vált a hangulat, de hamarosan feloldódott mindenki a Theo-utálatot félretéve. 
-Le megyek ellenőrizni Davidéket.-motyogtam, majd elhagytam a szobát. A folyosón síri csend volt, amíg David és Liam ki nem törtek a szobából, engem félrelökve. Berohantam a szobába, de Anát a földön fekve találtam. Megrezzent a telefonom, és a kijelzőn a következő felirat jelent meg.
"Jól jönne most egy vadász, mi? -A"
Felkaroltam Anat, majd felmentem vele a nappaliba, de már nem volt ott senki. Lefektettem a kanapéra, majd kirontottam az udvarra, de csak Damont és a többieket találtam, Davidék és Theo falkája sehol.
-Mi történt?-rohantam a szerelmemhez, majd megöleltem.
-Nem tudom. Valahogy elszabadultak.-rázta a fejét értetlenül Scott. 
-Meg kell keresnünk őket, még mielőtt valakit bántanának.-szaladt a kocsijukhoz Sandra és Derek. Szétváltunk, Damon itthon maradt Anaval, Lydiával és Vanival. Stiles Scottal ment, Aria és én pedig Theoval. 
-Merre?-kérdeztem. Mindhárman próbáltunk szagot fogni, de elég nehéz volt, hiszen jelen esetben 6 embert keresünk. 
-Josh és Hayden szagát érzem!-mondta, majd gyorsított. Meg is találtuk őket az egyik parkban, de szerencsére már nem voltak emberek.
-Josh!-mordult fel Theo, mire mindkét bóklászó engedelmesen odarohant hozzá. Elismerően pislogtam rá, majd visszaültünk a kocsiba. A srácok meg se mertek szólalni, gondolom így hallgatnak az alfájukra. Én se és Aria se nagyon mertünk megszólalni, nem akartuk fokozni a feszültséget, Theo így is kicsit ki volt akadva. Visszamentünk a srácokhoz, de még csak Tracy volt ott, meg most már Josh és Hayden.
-Mi történt?-mentem a földön elterülő Scotthoz.
-Tracy nem is vérfarkas. Kanima.-motyogta Stiles. Én is és Theo is meglepetten pislantottunk a lányra, aki most már valamivel nyugodtabban ült a láncok alatt.
-Hol van David, Liam és Corey?-kérdezte az éppen feléledő Ana.
-Jó lenne tudni.-sóhajtottam.-Vissza kéne mennünk még keresni őket.-motyogtam.
-Jó ötlet!-motyogta Scott, de még mindig mozdulatlanul feküdt. Most Ana is velünk tartott, de most a városba mentünk, tétlenül bolyongva, hiszen a szél minden szagmintát eltüntetett. Egyszer csak meghallottunk egy sikítást, ami egy közelben lévő házból jött. Theo rögtön odahajtott, és akkor láttuk, hogy nyitva az ajtó. Kipattantam a kocsiból, majd beszaladtam volna de a láthatatlan fal visszalökött.
-Picsába!-kiabáltam. Egyikünk se tud bemenni.
-Had próbáljam meg.-mondta Theo. Ő sem járt sikerrel, pedig félig vérfarkas, ezért csak annyit tehetett, hogy farkasként morogva hívja Davidet. Pár másodperc múlva ő megjelent az ajtóban, véres kezekkel. Elborzadva kaptam a szám elé, amikor David Theora támadt. Persze a lányokkal azonnal lerángattuk róla, és megpróbáltuk lefogni, de rajtam is ejtett pár sebet a karmaival.
-David, elég lesz!-kiabáltam rá. Egy pillanatra megállt a hadonászásban, majd rám pislantott.
-Allison!-mordult fel, majd szaladni kezdett. Ana és Aria utána szaladtak, mi pedig Theoval beültünk a kocsiba és miközben a sebeimet figyeltem, betárcsáztam Allison számát.
-Vedd már fel.-morogtam.-Ahh hála istennek!-motyogtam, amikor felvette.
-Mi a probléma?-kérdezte.
-Vagy zárkózz be, vagy keresd meg a nyílkészleted, David épp dühöngő farkas üzemmódban a házatok felé tart. Ana és Aria utána mentek, de nem biztos hogy megbírják állítani. Minket is megsebzett.-mondtam a mellkasomra nézve, de már begyógyult a sebem, csak a ruhám volt tiszta vér.
-Úristen. Öhm, okés. Itt van a nyilam, de akkor leteszem. Hívlak, hogyha történik valami.
-Okés. Vigyázz magadra.-motyogtam.
-Meg kéne néznünk, hogy be tudunk-e menni a házba.-mondta hirtelen Theo, majd ki is pattant a kocsiból.
-Hogy tudnánk már?-szálltam ki én is.
-Ha David megölte a tulajdonost, be tudunk menni.-nézett mélyen a szemembe. Lenyeltem a torkomban levő gombócot és Theo kezét szorosan megfogva mentem az ajtó felé. A lábamat közelítettem a küszöbhöz, és sajnos könnyedén átléptem azt. Theo halkan felsóhajtott, majd szorosan magához ölelt, hiszen látta rajtam, hogy mennyire megviselt ez az egész.
-Gyere, menjünk el Allisonékhoz.-mondta, majd nyomott egy puszit a homlokomra és kinyitotta nekem a kocsiajtót. Bepattantam, majd megvártam hogy ő is beszálljon mellém, mielőtt megszólaltam.
-Csak így hagyjuk itt?
-Igen. Ha elvisszük találhatnak nyomokat. Nem kell még a rendőrség is a nyakunkba.-mondta érzelemmentesen, ami miatt kicsit haragudtam is rá. Pár perc múlva már Allisonék felhajtóján voltunk, de síri csend volt.
"Minden okés. Davidet leütöttük és visszahoztunk Sandráékhoz. Már csak Liam és Corey nincs meg. -Aria"
-Davidet elintézték. Liam és Corey sehol.-sóhajtottam fel, majd felásítottam.
-Aludnod kéne.
-Dehogyis, menjünk, keressük tovább őket.-mondtam, majd írtam Allisonnak egy SMS-t, hogy nem kell félnie, kiiktattuk Davidet.
"Szegény kicsi Corey. Tudjátok, mit kérek cserébe, ribancok. -A"
-Mi az?-kérdezte Theo a megrökönyödött arcomat látva.
-Coreyért cserébe A-nek kell az ellenszer.-motyogtam, mire Theonál elszakadt a cérna, de hálistennek nem balhézott, csak magában duzzogott és gyorsan hajtott, ami még a normális idegbaj határain belül van. Mire visszaértünk a többiekhez, már furcsamód Liam is ott volt, kikötözve a többiekkel.
-Mit fogunk most tenni?-kérdezte Ana az SMS-re gondolva.
-Gondolom, titeket nem érdekel annyira Corey sorsa. De ha Liammel vagy Daviddel lenne ugyanez, én segítenék. Szóval, tegyétek félre azt, hogy engem utáltok, és segítsetek, srácok.-mondta Theo. Stiles csak mormogott valamit az orra alatt, de Scott az egész falka nevében segítő kezet nyújtott. Beültünk a kocsiba és közösen Anáék házához mentünk.
-Srácok!-suttogtam, ahogy kiszálltam a kocsiból.-Van itt valaki.
Halkan közeledtünk a házhoz, majd Ana berúgta az ajtót. A nappaliból az a szokásos édes illat vándorolt az orrunk felé, aminek nehezen tudok még mindig ellenállni. Lassan beljebb sétáltunk, felkészülve a támadásra. Ana és Damon elmentek az ellenszerért, hogy megvan-e még egyáltalán, mi pedig lassan tovább haladtunk a fal felé. A falra felszúrt ember felemelte a fejét és akkor láttuk meg, hogy Corey az. Theo és Scott odaszaladtak hozzá, hogy levegyék onnan, de én csak a falra írt szövegre koncentráltam. 
"Csere bere fogadom. -A"
-A elvitte az ellenszert!-motyogtam.
-A elvitte az ellenszert!-rohant vissza hozzánk Ana, Damonnel a háta mögött.
-Tudjuk. De visszakaptuk Coreyt.-mondta Scott.
-És most mi lesz? Hagyjuk, hogy valamelyikünknek beadja, vagy mi?-kérdezi Ana dühöngve.
-Nem, persze hogy nem. De nyitva kell tartani a szemünket.-motyogta Theo, majd magához ölelt.
-Haza akarok menni!-motyogtam, és éreztem, hogy kezd kijönni rajtam az álmosság miatt kialakult hiszti, így jobb lesz, ha minél hamarabb indulunk.
-Mehetünk, baby.-morogta, majd nyomott az arcomra egy puszit. Aria is nálunk alszik ma, hiszen fél egyedül, bár ha ő megkapja az ellenszert, szerintem nem lesz sok baja. Hiszen egy eredetit nem lehet visszaváltoztatni.
-Hol zuhanyozhatok le?-kérdezte Aria, én pedig a kezébe nyomtam egy törölközőt és bevezettem a fürdőmbe.
-Gyere ide, ma még nem is csókolhattalak meg.-morogta Theo majd kitárta a karjait, én pedig mosolyogva odaszökdécseltem hozzá és hosszasan megcsókoltam.-Hmm, hiányzott ez már.-fonta szorosan körém izmos karjait, én pedig fáradtan a mellkasára hajtottam a fejem.
-Félek, Theo.
-Miért, gyönyörűm? Mellettem biztonságban vagy.-emelte fel a fejem hogy a szemembe nézhessen.
-Ha -A beadja nekem az ellenszert, elveszítelek. Nem csak téged hanem az összes barátomat.
-Nem fogsz meghalni.
-De idővel igen! És nem akarom.-biggyesztettem le a számat.
-Megvédelek, ígérem. A-nek esélyese lesz, hogy kárt tegyen benned.-húzott magához, én pedig halkan felsóhajtottam.
-És ha neked adja be?-kérdeztem ijedten, mert bár szerintem nem lesz bajuk, nem tudhatom biztosra.
-Mi nem fogunk visszaváltozni. Eredetiek vagyunk.-mosolygott rám.
-Jajj de jó!-sóhajtottam fel, és éreztem, ahogy leesik a kő a szívemről.
-Mehet valaki!-lépett ki mosolyogva Aria a fürdőből, így kipattantam Theo öléből és gyorsan lezuhanyoztam és fogat mostam. Amikor végeztem és kimentem a szobámba, muszáj voltam elnevetni magam. A két Raeken egy csomó vérzacskóval maguk körül néztek valami hülye műsort. Olyan aranyosak voltak.
-Theo, mehetsz zuhanyozni.-kaptam fel én is egy zacsival, majd beleittam, mivel nem is ittam szinte egész nap.
-Ugye a bátyám a földön alszik?-kérdezte Aria kuncogva, miután Theo bement a zuhanyzóba.
-Ahha!-nevettem fel, majd lepacsiztam vele. Miközben megágyaztunk neki a földre, elmeséltem Arianak a sztorit, amikor még nem voltunk együtt és ugyan ez történt. Ariaval bekucorodtunk az ágyra, és vártuk, hogy Theo kijöjjön. Amikor megtette, csak megforgatta a szemét, majd rám ugrott, ezzel teljesen palacsintává lapítva engem.
-Nemááár, megfulladok.-motyogtam nevetve.
-Komolyan kiszorítotok?-szállt le rólam, én pedig egy nagyot szippantottam a levegőből.
-Hát, ez van Raeken.-mosolyodtam el, mire durcásan rám nézett, majd nyomott egy csókot a számra. Visszahúztam még egy hosszabb csókra, amikor Aria nyávogását hallottam meg.
-Elég a nyálból, aludjunk.-mondta, majd leoltotta a villanyokat. Kuncogva elengedtem Theot, ő pedig lemászott a helyére, majd megpróbáltunk elaludni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése