Part 51. Mission impossible

 *Két hónappal később*

-Dorina, el fogunk késni!-hallottam lentről Theo hangját. Szegény már fél órája rám vár, mert alig bírtam elkészülni. Vetettem egy utolsó pillantást magamra a tükörben, majd lassan elindultam lefelé a lépcsőn.
-Azta kurva. Gyönyörű vagy.-motyogta Theo, én pedig elpirulva mosolyogtam.
-Neked is jól áll a zakó.-léptem hozzá közelebb, majd megcsókoltam.
-A többiek már ott vannak, menjünk.-fogta meg a kezem, majd kivezetett a telepjáróhoz és elindultunk a sulibálra.
Az utóbbi két hónapban eléggé megváltoztak a dolgok. Theot elfogadták a többiek, sőt Scott eléggé ki is jön vele, amit Stiles annyira nem díjaz. David és Allison szakítottak, de sikerült túllépni egymáson és barátok maradtak. Sőt, annyira túlléptek egymáson, hogy Scott és Allison már egy párt alkotnak, David és Aria pedig ma lesznek túl a 4. randijukon. Liam és Hayden szintén összejöttek, most már hivatalosan. Szóval minden a legnagyobb rendben, persze A még zaklat minket, de se az ellenszerrel, se mással nem okozott még kárt bennünk. Reméljük nem is fog, bár én úgy gondolom ha akart volna már megtette volna.
-Megérkeztünk.-éreztem meg egy kezet az enyémen. Elmosolyodtam, majd Theora pillantottam, akinek szemei sárgán csillogtak.
-Telihold van!-kacsintott rám, majd megcsókolt. Kipattantam a kocsiból, majd megfogtam Theo kezét, ahogy odasétált mellém. Ahogy bementünk a suliba, a lányok rögtön körülrajongtak.
-Jajj de csini vagy!-mosolyodott el Ana.
-Hát te meg se szólalj! Úristen!-néztem végig mindannyiukon.-Annyira csinosak vagytok!-ujjongtam, majd követtem őket a tornaterembe. Az udvaron pár diák cigizett, beszélgetett, de figyelmen kívül hagytuk őket. Ahogy beléptünk, eltátottam a számat. Fantasztikus volt a bálterem, mint mindig. 

-Dorina!-rohant hozzám loholva David.-Emlékszel arra a nőre, akit megöltem az nap este?-kérdezte.

*2 hónappal ezelőtt*

-Köszönöm, hogy eljössz velem!-motyogta David. Az előtt a ház előtt álltunk, ahol David tegnap megölte azt az ártatlan nőt. 

-Nincs mit. Menjünk.-mondtam, majd az ajtóhoz mentem és könnyedén átléptem rajta.

-Öhm...pontosan mit is keresünk?-néztem végig a lakáson. Ahogy David is belépett, elakadt a szava.

-Hol van a teste? És a vér? Az a rengeteg vér????-kérdezte halálra rémült arccal. 

"Rossz kicsi farkas elszabadult az éjjel. Még hogy nekem kell feltakarítanom utánad....jössz egyel kicsi farkas. -A"

-Tűnjünk el innen.-motyogtam, majd visszaszaladtunk a kocsimhoz és a házamhoz hajtottunk.

-Miért segített nekem -A?-kérdezte David.

-Fogalmam sincs, de nem jelenthet sok jót.-mondtam, miközben minél hamarabb otthon akartam tudni magunkat. Biztonságban. 

****

-Mi van vele?

-Itt van a bálban. És állítólag boszorkány volt.

-Boszorkány?-kérdeztem kicsit hangosabban a kelleténél.

-Igen.-tolta a képembe a telefonját.
"Hogy ebben a városban senki sem maradhat halott! Ideje törleszteni. -A"
-David ugyan már. Halott.-motyogtam.
-Halii!-jelent meg mosolyogva Aria, majd magával rángatta Davidet a táncparkettre. Rájuk mosolyodtam, majd körbenéztem Theot keresve, amikor megrezzent a telefonom.
"Csak egyetlen út van, hogy megvédd apucit. Táncolj Stilessal ma este. -A" állt az SMS-ben, és egy kép egy újságcikkről, miszerint apáékat sikkasztással gyanúsítják. 

-Úristen.-kaptam a szám elé a kezem.

-Minden rendben?-kérdezte a hátam mögül Theo. 

-Persze. Nem láttad Stilest?

-De, ott van. De mi a gond?-kérdezte. Ekkor újra megcsörrent a mobilom.

"Ha köpsz, én is köpök. Figyelmeztetlek, ribanc! -A"

-A az?-kérdezte aggódóan Theo.

-Nem, csak anya. Mennem kell.-motyogtam szégyenkezve, majd elrohantam Stilest megkeresni. 

-Szia!-köszöntem neki mosolyogva.

-Helló!-mosolyodott el halványan.

-Táncolunk?

-Hol van Theo?-kérdezte.

-Ő nem akar táncolni. Kérlek.-könyörögtem.

-Öhm, okés.-mondta. Karon ragadtam, majd a parkettre mentünk és lassúzni kezdtünk. Így ment ez egész este. A többiek furcsán néztek ránk, Theo dühös volt, Stiles pedig zavarban volt és egyfolytában szabadulni akart.

-Hoznál nekem puncsot?-kérdeztem, amikor újból megcsörrent a telóm.

-Persze.-nézett rám furcsán, majd sietve magamra hagyott. 

"Az utolsó táncot is az ex érdemli. A mostani áldozat mint látom eléggé kiborult. ;) Csókollak: -A"

-Hülye kurva.-motyogtam. 

-Tessék.-jött vissza Stiles.-Nem akarsz Theoval táncolni?

-Nem. Kérlek még ezt az utolsó számot.-mondtam, majd feszengve megfogtam a kezét és táncolni kezdtünk. 

Az este után Theoval csendesen mentünk a kocsihoz, és egész úton nem szólt hozzám. 

-Nem jössz be?-kérdeztem, ahogy megálltunk a házamnál.

-Miért nem Stilest hívod?-kérdezte cinikusan. 

-Mert te vagy a szerelmem.

-Ma este nem úgy láttam.

-Nem mondhatom el, mi történt.-motyogtam, majd kiszálltam a kocsiból. Alig bírtam visszatartani a könnyeimet, amikor Theo is kiszállt a kocsiból és utánam szaladt.

 -Nekem mindent elmondhatsz!-simított végig az arcomon.

-Nem. Ezt nem.-motyogtam, majd éreztem hogy végig gurul egy könnycsepp az arcomon. Szipogva matatni kezdtem a zárban, majd ahogy beléptünk, levágtam magam a kanapéra.

-Szerelmem, kérlek.

-Nem lehet, Theo.

-Hol a mobilod? Azóta viselkedsz így amióta anyud SMS-t írt.-mondta. 

-Nem az az oka!-mondtam, de késő volt. Kivette a telefonom a nesszeszeremből, és megnézte az üzeneteket. Még mielőtt bármit mondhatott volna, kikaptam a kezéből a mobilt és sírva a kanapéra roskadtam. 

-Sajnálom. Nem akartam rosszat.-ült le mellém, majd szorosan átölelt. 

"Figyelmeztettelek. -A" 

Az SMS után szinte rögtön hívott anya.

-Igen?-vettem fel, próbáltam elrejteni a sírásom.

-Apádat előzetesbe helyezték!-zokogott anya a telefonba.

-Úristen. Azonnal odarepülök!

-Nem, kicsim megoldjuk.

-Van bizonyítékom hogy apa ártatlan! A legközelebbi géppel odamegyek!

-Rendben. Kimegyek érted majd a reptérre. Hívj, hogy mikor érkezel.-motyogta, majd megszakadt a vonal. Felrohantam a szobámba, majd a bőröndömet elővéve pakolni kezdtem pár napra való ruhát.

-Egyedül mész? Nem szívesen engedlek.

-Ha nem jössz velem, akkor igen.-motyogtam, majd levettem a ruhám és valami kényelmesebbet vettem fel helyette, amiben utazhatok is.-Néznél nekem repülőt? New yorkba.-kérdeztem, majd sietve bementem a fürdőbe és lemostam a sminkem. 

-A legkorábbi gép 1 óra múlva indul. Lefoglaltam 2 jegyet, David elkísér.

-Mi? Miért rángattad ebbe bele?

-Ő akart jönni. A küldetése New Yorkkal kapcsolatos, vagy mi. És amúgy se hagyom hogy bajod essen.

-Gyere velem te.-mondtam könnyezve.

-Én nem mehetek. Nem is ismer a családod. És a falkát se hagyhatom itt. Pár nap múlva találkozunk.-ölelt szorosan magához, majd jó hosszan megcsókolt. A csöngő hangos hangjára felkaptam a cuccomat és leszaladtam a lépcsőn.

-Szia! Mehetünk?-kérdezte David.

-Persze. Elviszlek titeket.-motyogta Theo a hátam mögül. A 2 bőröndöt betettük a csomagtartóba, majd gyorsan kifurikáztunk a reptérre. A becsekkolás után még volt 15 perc a felszállásig, szóval még tudtam Theoval lenni. 

-Azonnal hívj ha leszálltatok. Vigyázz magadra, hercegnőm.-nyomott egy puszit a fejemre, majd hosszasan megcsókolt. Átkaroltam a nyakát, ő pedig a derekamnál húzott magához még jobban közelebb. 

-A New Yorki repülő 10 perc múlva felszáll! Kérjük utasainkat, foglalják el helyeiket.

-Mennünk kell. Majd beszélj a többiekkel és vigyázz magadra!-öleltem meg még egyszer.

-Oké. Ti is vigyázzatok magatokra. Szeretlek.-mondta mélyen a szemembe nézve.

-Szeretlek.-motyogtam vissza, majd utoljára megcsókoltam és elengedtem.

-Végre.-forgatta meg a szemét mosolyogva David.-Akármennyire haragszom rá, édesek vagytok együtt.

-Köszi!-mosolyodtam el halványan, majd elfoglaltuk a helyünket a gépen.
-El kell mondanom valamit.-motyogta, ahogy felszálltunk.
-Hallgatlak.-néztem rá.
-Az a küldetésem, hogy apád ellen tanúskodjak.-mondta szomorúan.
-Mi?-kérdeztem kicsit hangosabban, ezért kaptam pár csúnya nézést.-Ugye nem fogod megtenni?
-Nem..nem tudom. Ha nem teszem meg börtönbe kerülhetek. Vagy elátkoz pár boszorkány.
-Ha nem teszed meg apám megmenekül. Őt nem tudom úgy megvédeni, mint téged.
-És mi lenne ha ellene tanúskodnék, amíg a tárgyalás van, majd a végső ítélet előtt megigéznéd a bírót. Vagy még a tárgyalás előtt.
-És ha nem jön be? Vagy -A alkot valamit?
-Kitalálunk valamit.-motyogta. Sóhajtva lehunytam a szemem és próbáltam aludni kicsit.