Part 7. Treasure

-"Ajjaj, közeledik a telihold! Vigyázzatok magatokra ribancok, szükségem van még rátok! -A"-olvastam fel az üzenetet. 

-Szóljunk Stileséknak.-mondta Lydia. Berontottunk a terembe, a többiek értetlenül néztek ránk.
-Megint egy SMS.-nyomtam Stiles kezébe a telefonom.
-Megkeresem ezt a ribancot és megölöm.-mondta dühösen.
-De mi van a teliholddal? És ki ez?-kérdezte David.
-Fogalmunk sincs, valami zaklató. De kezdek félni tőle.-dörzsöltem meg a karom, mire Stiles átölelt és nyomott egy puszit a homlokomra. Vanival mosolyogva összenéztünk, majd a helyünkre mentünk, mivel jött a tanár. 

-Szia!-jött oda a szekrényemhez Stiles.

-Szia!

-Gondolkoztam ezen az -A ügyön, hogy mégis ki lehet ez és mit akar. Egyáltalán a suliba jár-e, vagy nem is tudom.

-Jutottál valamire?-kérdeztem.

-Meg kell keresnünk és leállitanunk, mielőtt elfajulnak a dolgok. Suli után bennmaradhatnánk, persze csak ha van kedved. 

-Ketten?-dőltem a szekrényemnek.

-Ahha.-mosolygott, majd egy kicsit hosszabb csókot adott.-Nem nagyon voltunk még kettesben.-fogta meg a kezem.-Akkor órák után a könyvtárban, okés?-nyomott egy puszit az arcomra, majd elment Scotthoz és Davidhez.

-Sziaa!-jött oda hozzám Allison.-Úgy látom alakulgat köztetek valami.-vágott perverz fejet.

-Nagyon remélem!-mosolyogtam.-És veletek mi újság?

-Jajj David annyira édes, imádom. Mindig meglep valamivel, mindig figyeli hogy mit szeretnék és eszméletlenül jól smárol.-mondta, az utolsónál pedig elnevettem magam.

-Még a végén a mi kis Davidünkből valami nagy womanizer lesz!-nevettem. 

-De ő az enyém!-mondta Allison, majd oda is ment hozzá. Felmentem az osztályterembe, majd vártam a becsöngőt.

Órák után rohantam a könyvtárba, hogy mèg időben megtaláljam Stilest és a zaklatónkat. 

-Sziaa!-ültem le mellé. 

-Szia! Átnéztem a suli névsorát, és nagyjából kiszűrtem azokat akik gyanúsak lehetnek.-adta a kezembe a halomnyi lapot. Átnéztem a lehetséges neveket.

-Hanna Lohan?-néztem rá.

-Figyelj, mindig is olyan furán viselkedett és méregetett minket.

-Vagy talán csak bejössz neki.-lapoztam tovább.

-Ezzel elkésett.-mosolygott rám, én pedig közelebb hajoltam hogy megcsókoljam. Sokáig csókolóztunk, még jó, hogy egy kicsit eldugottabb sarokban ültünk.  

-Szeretnélek elvinni majd valahová.-mondta, miután elhúzódott. 

-Benne lennék.-mosolyogtam.-Na de folytassuk.-vettem a kezembe a lapokat.

-Michael Vendi?-nevettem fel.-Az ki?

-Épp ez az. Nem tudunk róla semmit.-mondta.

-Szerintem 100%, hogy lány.-húztam el a számat.

-Hát nem tudom. De az biztos hogy őrült.-mondta. Még 2 órán keresztül beszélgettünk, majd hazavitt és a kapuban csókkal váltunk el.

-Jóreggelt kicsim, Stiles már itt van érted!-mondta anya.

-Okés, küldd fel kérlek!-mosolyogtam, majd berongyoltam a fürdőbe. Épp amikor fogat mostam, Stiles akkor jött be hozzám. 

-Szia baby!-karolta át a derekam és nyomott egy puszit a nyakamba. Miután elkészültem, nyomtam egy csókot a szájára, majd elindultunk a suliba. Holnap lesz 2 hete, hogy összejöttünk. 

-Mit csinálsz suli után?-kérdezte a kocsiban, miközben a kezét a combomra tette.

-Ana meghívott hozzájuk minket lányokat, szóval oda megyek.-mosolyodtam el.-De este átjöhetnél.

-Okés. Akkor nyolcra érted megyek Anaékhoz.-mondta. A nap unalmasan telt, azóta nem is kaptunk SMS-t, és teliholdkor se volt semmi, szóval már kezdtük elfelejteni az egész ügyet, de persze Stiles minden idejét azzal töltötte, hogy kereste -A-t.

-Allison?-kérdezte.

-Jó ég Stiles, ő a barátnőm.

-De újonc és nem sokat tudunk róla. 

-Miért küldözgetne magának SMS-t?-néztem rá hülyén. 

-Figyelem elterelés.-vont vállat.

-Kicsim, ez hülyeség.-simítottam meg a karját, majd megcsókoltam. 

A nap végén a parkolóban találkoztunk a lányokkal, Allisonnal, Lydiaval, Anaval és Vanival. Lydia kocsijával mentünk, és zenét hallgattunk, nevetgéltünk. Anaék háza a város szélén van, nem messze onnan ahol eltévedtünk múltkor Vanival. 

-Gyertek lányok!-mondta, és egy palotának kinéző házhoz hívott. Teljesen elámultunk, majd felmentünk Ana szobájába. Mint kiderült, a barátjával él, a szülei meghaltak még régebben. 

-Figyeljetek lányok, amint beesteledik, elmehetnénk az erdőbe. Valamit szeretnék mutatni.-mondta titokzatosan Ana.

-Okés!-egyeztünk bele. Kíváncsian vártam az estét, hogy vajon mit akar mutatni Ana? Addig szokásos fiatalokhoz híven, filmeztünk, ittunk, és buliztunk. Most hogy beköszöntött az ősz, alig múlt el 6 óra de már besötétedett. Felvettük a kabátunkat és kimentünk az erdőbe Ana után, amikor megrezzent mindannyiunk telefonja. 

-Kincsvadászat az erdőben, ribancok? Én vagyok a kincs. -A-mondtam el azt, ami az SMS-ben volt.

-Na jó lányok, szerintem vissza kéne mennünk a házba.-mondta Allison.

-Szerintem meg keressük meg ezt a ribancot, nagyon elegem van már belőle.-indult meg Ana dühösen. Szétváltunk, mindannyian a szélrózsa egyik irányába mentünk, amikor üvöltést hallottunk. 

-Mi a fene?-fordultam vissza. Előttem pár méterre állt az a lány, aki múltkor segített kitalálni az erdőből. Aranyló szemeivel nézett, megnyúlt metszőfogával vicsorgott rám, amikor Ana elsuhant mellettem és az egyik fához csapta. 

-Fuss!-kiáltott rám, én pedig megfogadtam a tanácsát és elkezdtem rohanni a ház felé. 

-Allison! Lydia! Vanii!-kiabáltam.-Bárki!-motyogtam kifáradva a futástól, amikor sikítást hallottam.